Légkondicionáló Rendszer Kiválasztása

Home > Gyárt  > Légkondicionálás > Légkondicionáló Rendszer Kiválasztása
Légkondicionálás

Légkondicionálás

A HŰTÉSI RENDSZER KIVÁLASZTÁSA
A legmegfelelőbb hűtési rendszer megválasztásához ki kell számítanunk a szekrény hőcseréjének az értékét.

A HŐCSERE KISZÁMÍTÁSA
A kiküszöbölendő hőterhelés kiszámítása alapvető lépést jelent a hűtőrendszer kiválasztásánálmelynél négy tényezőt kell figyelembe venni: a berendezés által a szekrényen belül leadott hőt, annak a helyiségnek a hőmérsékletét, ahol a szekrényt elhelyezik, a szekrényen belül tartani kívánt hőmérsékletet, valamint a szekrény méretét és elhelyezési körülményeit.
Ami a belső komponensek által termelt hő mennyiségét illeti, ellenőrizni kell és ki kell értékelni magában a komponens műszaki leírásában szereplő adatokat. Az említett számítás elvégzése során természetesen annak lehetőségét is szem előtt kell tartani, hogy egyszerre több egység is működhet.
Ahogy már említettük, annak a helyiségnek a hőmérsékletét is figyelembe kell venni, ahol a szekrényt el kívánjuk helyezni. A hőcsere valójában a szekrény felülete és a környezet között történik. Ha a külső hőmérséklet alacsonyabb a belsőnél, a hő belülről kifelé adódik át, és azt le kell vonni a komponensek által létrehozott hőterhelésből. Ha azonban, éppen ellenkezőleg, a külső hőmérséklet magasabb a belsőnél, akkor következésképpen az elnyelt hőt hozzá kell adni a berendezés által leadott hőhöz. A rozsdamentes acél felületeknél, a szekrény felületének minden egyes négyzetméterén 5 W/m²K hő kerül átadásra.
A szekrényen belüli többlethőmérsékletet a CEI 17/43 szabvány szerint, és a szekrény üzemeltetési feltételeinek megfelelően kell kiszámítani.
A hőcsere fent említett szabvány szerinti kiszámításának megkönnyítése céljából Microsoft® Excel formátumú,megfelelő kalkulációs lapokat tudunk rendelkezésre bocsátani.
Mindamellett a következő módszer segítségével megközelítő számítás végezhető:

 

 JELMAGYARÁZAT

L  = Szekrény szélesség (m) H = Szekrény magasság (m) P = Szekrény mélység (m)
Minden oldalon szabad Falhoz illeszkedő hátsó panel Falhoz illeszkedő bal oldal
Falhoz illeszkedő jobb oldal Falhoz illeszkedő bal oldal és hátsópanel Falhoz illeszkedő jobb oldal és hátsópanel
Falhoz illeszkedő bal és jobb oldal Falhoz illeszkedő bal és jobb oldal és hátsópanel Falhoz illeszkedő bal és jobb oldal és hátsópanel, fedett tetővel

 

A hűtési vagy fűtési teljesítmény a következő képlettel számítható ki:

Pe = PV – (k· Ae · Δt)

ahol az „Ae” a szekrény tényleges felületét jelenti a fenti 1. táblázat szerint, a „∆t” az igényelt belső hőmérséklet és a szekrény külső hőmérséklete közötti különbség számértékét, a „k” a hőátadási együtthatót (kb. 5.5 W/K m²), a „Pv” a szekrényen belül lévő berendezés által leadott effektív teljesítmény, míg a „Pe” az igényelt hűtési vagy fűtési teljesítményt jelöli.
A „KÉPZŐDŐ HŐ A FELVETT TELJESÍTMÉNYHEZ VISZONYÍTVA” táblázat lehetővé teszi a „Pv” teljesítmény megközelítő kiszámítását

 A felvett teljesítéshez viszonyított hőképződés
Elektromos/elektrónikus berendezések

HŐ  Watt

Transzformátorok/ Inverterek/ Indítók

A teljesítmény 5%-a

Az elektrónikus alkatrészek tápegységei

A teljesítmény 10%-a

A relék és számlálók tekercsei

A teljesítmény 5%-a

Izzók

A teljesítmény 95%-a

PLC – k

150 W

Numerikus számlálók

200 W

 

A következő példa érthetőbbé teszi a feladatot:
Egy összesen 5,3 m² felületű vezérlőszekrénybe egy 15000 W teljesítményű, teljes teljesítménnyel működő transzformátor, egy 100 W teljesítményű lámpa, egy programozható logikai vezérlő (PLC) és egy 80%-os kapacitással működő, 20000 W teljesítményű inverter  van beszerelve.

 

Feltételezve, hogy a szekrény egy 40°C hőmérsékletű helyiségben található, és a hőmérsékletét 30°C-on kívánjuk tartani, akkor amennyiben az említett adatok a szekrény teljes felületére vonatkoznak, a befelé kibocsátott hőenergia a következő értékkel rendelkezik:

5,3 x 5,5 x -10 = -291,5 W

A teljes hőterhelés értéke pedig

Pe = 1800 – (-291,5)= 2091,5 W

Abban az esetben amikor  a szekrény belsejében, a berendezések által termelt hőmérsékletet a szekrény felülete nem bírja elvezetni, a klíma és a ventilátorok közül a legmegfelelőbb hűtési megoldást kell választanunk.

 

KONDICIONÁLÓK
Ezt a hűtőrendszert különösen akkor ajánljuk, ha a szekrényen belüli hőmérsékletet a külső hőmérséklettel megegyező szinten, vagy alacsonyabban kell tartani. A maximális megbízhatóság garantálása érdekében, a légkondicionálót körültekintően kell méretezni, hogy a kiválasztott modell elég nagy legyen ahhoz, hogy még a legrosszabb körülmények között is a megengedett határok között tartsa a hőmérsékletet, ugyanakkor túlméretezés se történjen. Ezért a környezeti hőmérséklet és a szekrényen belüli hőmérséklet arányából ki kell számítani az úgynevezett korrekciós tényezőt, vagyis a légkondicionáló névleges teljesítményének megállapításához szükséges adatot. A következő diagram segítséget nyújthat ennek a tényezőnek a meghatározásához:

Grafo CONDIZIONAMENTO - FATTORE DI CORREZIONE OK

 

• A környezeti hőmérséklet a vízszintes tengely fölött látható. Te
• Hűtési teljesítmény korrekciós tényező F
• A szekrényen belüli hőmérséklet Ti. A görbének a szaggatott vonalas része azt a tartományt jelzi, amit a légkondicionáló csak rövid ideig  tud elérni.
• A bekarikázott számok a működés határfeltételeit jelzik a külső relatív páratartalom függvényében.

1- 80%
2-  60%
3- 40%
4-  30%
5- 20%

 

 

 

Ha a szekrényen belüli hőmérséklet az adott érték alá csökken, az ajtó kinyitásakor a harmatpont elérése miatt pára csapódik le az elektromos egységeken. Példa a hő teljesítmény korrekciójára: 35°C-os külső és 30°C belső hőmérséklet esetén a korrekciós tényező 0,9. Ezen feltételek eléréséhez egy 1000/0.9=1,112 W (L35L35) névleges teljesítményű légkondicionáló szükséges. összehasonlításként, egy 1000 W névleges teljesítményű légkondicionáló 900 W teljesítményt ad le ilyen körülmények között.
A korrekciós tényező kiszámítása után, a következő képlet segítségével meghatározható a légkondicionáló tényleges teljesítménye:

Névleges teljesítményszabályozóból = Szükséges hűtési teljesítmény

                                                          Factor Correction

 

Például, 45°C-os külső és 35°C belső hőmérséklet esetén a korrekciós tényező 0,85. Ez azt jelenti, hogy ilyen körülmények között, egy 1000 W néveleges teljesítményű légkondicionáló 850 W teljesítményt ad le. Ha 1000 W teljesítményre van szükség, akkor (1000 W / 0,85) 1176 W néveleges teljesítményű légkondicionálót kell használni.
Léghűtéses légkondicionáló választása esetén, ügyelni kell a következőkre:

  • A légkondicionáló külső felületének mentesnek kell lennie az eltömődést okozó eszközöktől, hogy a teljesítmény maximális lehessen, és a kompresszort ne állítsa le a biztonsági megszakító.
  • A szabványvezérlő 20°C és 55°C külső hőmérséklet között képes működni.
  • A szekrényen belüli hőmérsékletet 25°C és 45°C között kell tartani. A magasabb hőmérséklet a légkondicionálót és a szekrényen belüli részegységeket egyaránt megrongálhatja, míg az alacsonyabb hőmérséklet pedig az ajtó kinyitásakor páralecsapódást idézhet elő a részegységeken.
  • Minden egyes légkondicionálóra vonatkozóan egyedi feszültség és frekvencia érték kerül megadásra, az engedélyezett tűréshatárokkal együtt. A berendezés megbízhatóságának és üzemképes állapotának megőrzése érdekében nem javasoljuk a megadott tűréshatárok túllépését.
  • Mindig ellenőrizni kell, hogy a levegő tartalmaz-e olyan speciális anyagokat, amelyek megrongálhatják a légkondicionáló anyagát. Ugyancsak ellenőrizni kell, hogy a hűtőegység közelében található-e valamilyen hőforrás, hogy az időjárás befolyásolhatja e a működést, és hogy esetleg nincs-e jelen olyan kúszóáram, amely korróziót idézhet elő. Végül ellenőrizni kell, hogy a levegőben nincs-e olyan szálló olaj- vagy oldószerpára, amely károsíthatja a szabvány poliuretán szűrőket.
  • Minthogy a levegő mindig tartalmaz némi párát, a levegőben lévő párának a szekrényen belül a kondenzvíz tartályban kell kicsapódnia, amely hideg. Ha a szekrény légmentesen zárt befelé, akkor a kicsapódott pára eltávolítása után nem fog több kondenzvíz képződni. Ha azonban a szekrény nyitott (még ha a nyílások csak nagyon kicsik is), a kondenzvíz képződés folyamatos lesz, és azt az ebből a célból a légkondicionálóhoz rögzített csövön keresztül ki kell vezetni. Gondoskodni kell róla, hogy a cső ne dugulhasson el, és ne legyen rajta semmilyen elzáró szerkezet, hogy a kondenzvíz ne folyhasson be bizonyos idő elteltével a vezérlőszekrénybe. A szekrény ajtaján egy mikrokapcsolót kell elhelyezni, hogy le lehessen állítani a légkondicionáló automatikus működését és meg lehessen akadályozni, hogy a hűtési teljesítmény egy része a pára kondenzálására pazarolódjon el. Ezen felül, az ajtót nem szabad gyakran nyitogatni, vagy ellenkező esetben a kompresszor belső biztonsági védelme leállíthatja a működést

 

SZELLŐZÉS

 

SZELLŐZÉS

SZELLŐZÉS

Hűtőrendszer használata akkor javasolt, ha a külső hőmérséklet alacsonyabb a belsőnél. A ventilátor megfelelő méretezése a leadandó hő teljesítmény (lásd „HŐTELJESÍTMÉNY SZÁMÍTÁS” lap), valamint a külső és belső hőmérséklet közötti különbség ismeretét igényli, míg a ventilátor minimális légáramlási sebesség értéke a diagram alapján határozható meg.
A rács-ventilátor összeállítást mindig össze kell hasonlítani a ventilátor nélküli ráccsal, a ventilátort alulra, míg a rácsot a másik oldal tetejére helyezve.
Ez a hűtőrendszer több előnnyel is szolgál: egyszerű beszerelhetőség (csupán a mellékelt mintasablon szerint ki kell fúrni a szekrényt), korlátozott karbantartási igény és a többi hűtőrendszernél alacsonyabb költségek.
Az üzemzavarok és rongálódások a következőképpen kerülhetők el:

  • Biztosítani kell, hogy a külső hőmérséklet mindig alacsonyabb legyen a belsőnél.
  • A szűrőket rendszeresen tisztítani, és szükség esetén cserélni kell (ez a művelet akár a ventilátor működése közben is elvégezhető).
  • Az elméleti számításokhoz képest kissé túlméretezett ventilátort kell választani: a szükségesnél nagyobb légáramlás nem okoz kárt, ugyanakkor bizonyos biztonsági tartalékkal szolgál.

 

Grafo PORTATA ARIA OK

 Pe = Leadott hő teljesítmény  Watt
V  = Levegő áramlási sebesség (m3/h)

• Előre meg kell határozni:
– Az elektromos berendezés által leadott hő teljesítményt.
– A szekrényen belül megengedett legmagasabb hőmérsékletet.
– A szekrényen kívül kalkulált legmagasabb környezeti hőmérsékletet.
• A két hőmérséklet közötti különbségként ki kell számítani a ΔT értéket.
• A leadott hő teljesítménynek megfelelő vízszintes vonalat keresztezni kell a hőmérséklet különbség (ΔT) átlójával. A két változó metszéspontja egy függőleges vonalat határoz meg, amely a hő leadáshoz szükséges légáramlásnak felel meg (m3/h értékben megadva).
• Ki kell választani a megfelelő ventilátort.

Katalógus Légkondicionálás [button link=”http://www.ilinox.it/wp-content/themes/Envisioned/pdf/hu/egkondicionalas.pdf” type=”icon”] Download[/button]